Nézze meg a számláját: ezer milliárdot utal át az állam több százezer magyarnak a napokban

Rekord mennyiségű állampapír-kamat kerül az emberek zsebébe a következő napokban. Mint arról a Mandiner is beszámolt: januártól egészen az év végéig mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet ki az állam a lakossági befektetőknek, több mint 800 ezer családnak. Ez még a magas inflációs környezet miatt járó, közel 20 százalékos kamatok miatt gyülemlett fel ennyire.

Csütörtöktől érkeznek az első utalások

A kifizetések már januárban elkezdődtek, akkor mintegy 250 milliárd forintnyi kamatot utalt át az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) a befektetőknek. A Portfolio számításai szerint februárban még nagyobb összeg üti az emberek markát: csaknem 420 milliárd forintot fizet ki az állam.

A pénzeső csütörtökön indul, akkor három PMÁP-sorozat is kamatfordulóhoz ér, egy pedig le is jár, azaz ott a tőke is visszajár. Kamatként 168 milliárd, tőkeként pedig 49 milliárd forint megy a lakosságnak.

Pénteken újabb 95 milliárd érkezik a 2029/I sorozatba fektetőknek, vasárnap pedig a 2028/I sorozatra fizet ki az állam 50 milliárdnyi kamatot. Február 24-én lesz – rövid ideig – az utolsó kifizetés, a 2027/K sorozat után 116 milliárd forint várható kamatként. Ezután ezek a még meglévő sorozatok kamatszintjei a 18-19 százalékokról 4-5 százalékra esnek majd vissza. 

Kisbefektetők is jól járnak

De kik részesülnek ebből az összegből? Azt már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban elárulta, hogy a befektetők igencsak széles skálán mozognak, de az állampapírok több mint 40 százaléka a kisbefektetőknél koncentrálódik, akiknek csak néhány százezer, vagy pár millió forintja van befektetve.

A lapunk által megkérdezett szakértő, Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is rámutatott: a prémium állampapírokat birtokló háztartások összetétele heterogén: vannak közöttük olyanok, akik alacsony megtakarítással rendelkeznek és így néhány százezer forintjuk van ebben az állampapírban, míg mások akár százmilliós vagy milliárdos megtakarítással rendelkeznek prémium állampapírban.

„Az elmúlt időszakban a magas infláció és kötvényhozamok miatt olyanoknak is megérte állampapírt venni, akik egy alacsonyabb hozamkörnyezetben kockázatosabb pénzügyi terméket vettek volna. Ezekben a hónapokban a Prémium Állampapírok magas kamatok alapján fizetnek hozamot: ezen kamat alapja a 2023-as 17,6 százalékos infláció, illetve az erre járó kamatprémium (0,25-1,5 százalék). Mivel innentől kezdve a kamatozás már a tavalyi alacsonyabb, 3,7 százalékos infláció alapján történik, ezért lehetnek olyan befektetők is, akik a tőke egy részét is visszaváltják” – mondta a Mandinernek az elemző.

Fogyasztás és megtakarítás

Az így felszabaduló pénzzel Regős Gábor szerint több dolog történhet: újból állampapírba fektetik (abban marad, esetleg másik típusú állampapírra vált a megtakarító), más pénzügyi eszközt keresnek (például részvény, befektetési alap), az ingatanpiacra kerül vagy éppen elfogyasztják. Korai lenne még pontos számokat mondani arról, hogy ezen felhasználási módok milyen arányban jelennek majd meg. Vélhetően lesznek olyanok, akik elköltik (ez akár lehet egy lakásfelújítási kiadás is), de tömegével nem valószínű, hogy a lakosság felélné megtakarításait.

„Ezt mutatja az is, hogy az eladások és kifizetések ellenére is kismértékben növekedni tudott az állomány, bár ezen belül a prémium állampapíroknál volt egy jelentősebb visszaváltás is. Az állampapír elsősorban a kisebb megtakarítással rendelkezők körében lehet a legnépszerűbb, illetve azoknál, akiknél a kockázatvállalási hajlandóság alacsony. Az állampapírok esetében felmerül a csere lehetősége, amelyet az ÁKK is megkönnyített: a prémium állampapírok lecserélése más állampapírokra, amelyektől esetleg a befektető magasabb hozamot vár. Ezt a januári adatok is mutatják, hiszen ekkor a prémium állampapírok állománya csökkent, míg a fix állampapíroké nőtt” – foglalta össze Regős Gábor, aki szerint ez azért sem baj, mert azt mutatja, hogy a lakosság pénzügyi  tudatossága sokat fejlődött, sokan követik megtakarításaik hozamát és készek beavatkozni ha úgy látják jónak.

A 13. havi nyugdíjjal együtt érkezik a kamateső

De nem csak az állampapírok után járó kamatpénzek hullanak most a lakosságra, hanem a 13. havi nyugdíjak is most landoltak a számlákon, illetve még a következő napokban is lesznek olyan öregségi ellátásban részesülők, akiknek a postás viszi a pénzt. A 13. havi nyugdíj összesen 535 milliárd forint lesz ebben a hónapban azaz csak februárban a kamatok és az extra nyugdíj miatt összesen 955 milliárd forint kerül a lakossághoz, ez óriási összeg. Nagyságrendileg utoljára a 2022 februári SZJA-visszatérítés és a fegyverpénz-kifizetések során került ennél több pénz a magyar emberekhez.

Másképpen megfogalmazva: a prémium állampapírok esetében az állam azt vállalja, hogy az előző évi infláció alapján történik majd a kamatozás és most kapja meg a lakosság a korábbi magas infláció után járó kamatokat, most pótlódik vissza a korábban elvesztett reálérték.

„A pénz abból a szempontból nem hirtelen jött, hogy mind a kamatfizetés időpontja, mind a 13. havi nyugdíj előre ismert volt, a háztartások tervezhettek vele. Ez azért is lehet lényeges, mert lehetséges, hogy egy-egy nagyobb kiadással ezeket a kifizetéseket megvárták. Az állampapírok kamatfizetései és a 13. havi nyugdíj között azonban vélhetően lesz különbség a felhasználás tekintetében: a 13. havi nyugdíjnak sokkal nagyobb részét költik el a háztartások” – tette hozzá az elemző.

Nyitókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / NurPhoto via AFP